Totális háború a nép ellen

Az emberek többsége és a liberális elit gondolkodása között egyre mélyebb szakadék tátong.

A közel-keleti háború új helyzetet teremtett a geopolitikában.
„A második vektor természetesen a gazdaság, elsősorban az energia. Ezen a téren a legfontosabb dolog megérteni, hogy Oroszország és Irán ugyanazokért a piacokért verseng. Ha hihetünk az orosz gazdaság nehézségeiről szóló elemzéseknek, akkor egyértelműen ki kell mondani, hogy
az izraeli–iráni háborút és a kitörését követő energiaár-növekedést megváltásként fogadta az orosz gazdaság. Vásárlóként Kína és Európa aggódhat a Hormuzi-szoros lezárása miatt, Oroszország számára azonban ez egy további aranybányát képezne. Az EU a maga részéről szuicid nemtörődömséggel pont akkor szorgalmazza a teljes leszakadást az orosz energiáról, amikor a közel-keleti benzinkút jövője egyre bizonytalanabbá válik.
Egy további érdekes csavar, hogy a geopolitikai válság gerjesztette orosz gazdasági előny visszahat a geopolitikai porondra. Ha az orosz gazdaságnak előnye származik abból, hogy a Közel-Keleten intenzív háború dúl, akkor valószínűleg Oroszország mindent meg fog tenni, hogy ez a háború ne zárulhasson le gyors tűzszünettel, illetve hogy az iráni energia hosszú távra kiessen a világgazdaság körforgásából. A csempészetből származó olcsó iráni olaj eltűnése pedig még erősebben fogja Kínát Oroszországhoz láncolni.
A harmadik irány, amelyben érdemes vizsgálódni, az a diplomácia, illetve a segélynyújtás priorizálása.
A két párhuzamosan futó háború leterheli az amúgy is figyelemzavaros Nyugat figyelmi sávszélességét. A kelet-európai háború igazából csupán Európa problémája, a közel-keleti háború viszont az Óvilág legfontosabb útkereszteződésénél zajlik.
Ráadásul a földrajz szeszélye ennél az útkereszteződésnél állította fel az Óvilág legfontosabb benzinkútját is. A figyelemmegosztáson kívül a két háború igen hamar a felszínre emelte a NATO-n belüli érdekellentéteket, feszültségeket. Az értékek, fennkölt elvek celofánjába csomagolt retorikai pengeváltásnak természetesen semmi köze se az értékekhez, se az elvekhez. Pusztán arról van szó, hogy
az USA globális hatalomként, a saját globális geopolitikai érdekei szerint priorizálja a háborúkat. Európa ellenben, mint egy kvázi kontinentális hatalom, ennél jóval szűkebb, lokálisabb szemszögből priorizál. Ezek a viták a legmarkánsabban az Izraelnek, illetve Ukrajnának nyújtott haditechnikai támogatás kérdésében csúcsosodnak ki.
A kötélhúzás reálpolitikai alapozását bizonyítja, hogy még a hírhedten Izrael-kritikus Biden–Harris-adminisztráció is felismerte, hogy az USA számára Ukrajna egy ideológiai hobbiprojekt, a Közel-Kelet viszont a globális geopolitika egyik – ha nem a legfontosabb – gócpontja. Nem véletlen, hogy június 13. óta Zelenszkij egyre gyakrabban panaszkodik arról, hogy az ukrán ügy mindinkább háttérbe szorul.”
Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Asif HASSAN / AFP